A Bizottság intézkedéseket javasol az egyenlő és átlátható bérezés biztosítása érdekében

Európa

Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot terjesztett elő a bérek átláthatóságáról annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek. Az Ursula von der Leyen elnök politikai prioritásai közé tartozó javaslat a fizetések átláthatóságára irányuló intézkedéseket határoz meg. Ezek közé tartozik például az álláskeresők tájékoztatása a bérezésről, az azonos munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog biztosítása, valamint a nagyvállalatokra vonatkozó, a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. A javaslat emellett megerősíti azokat az eszközöket, amelyekkel a munkavállalók érvényesíthetik jogaikat, és megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A munkáltatók nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkezőktől korábbi bérükre vonatkozóan, és a munkavállalók kérésére tájékoztatást kell adniuk a bérekkel kapcsolatos anonimizált adatokról. A javaslat szerint a munkavállalók kártérítésre lesznek jogosultak a bérezés tekintetében elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért.

Az új intézkedések, amelyek figyelembe veszik a Covid19-világjárvány mind a munkáltatókra, mind a – különösen súlyosan érintett – női munkavállalókra gyakorolt hatását, növelni fogják a vállalaton belüli bérezési feltételekkel kapcsolatos tudatosságot, és több eszközt biztosítanak a munkáltatók és a munkavállalók számára a munkahelyi bérdiszkrimináció kezeléséhez. Ez elő fogja segíteni számos olyan jelentős tényező kezelését, amelyek hozzájárulnak a meglévő bérszakadékhoz, és különösen fontos a Covid19-világjárvány idején, amikor felerősödnek a nemek közötti egyenlőtlenségek, és nő a szegénységnek való kitettség kockázata a nők körében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a javaslat kapcsán a következőket mondta: „Az egyenlő munka egyenlő díjazást érdemel. Az egyenlő díjazáshoz pedig átláthatóságra van szükség. A nőknek tudniuk kell, hogy a munkáltatók tisztességesen bánnak-e velük. Ha pedig nem ez a helyzet, képesnek kell lenniük arra, hogy felvegyék a harcot, és megkapják azt, ami jár nekik.”

Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök kijelentette: „Ideje, hogy a nők és a férfiak egyaránt érvényesíthessék jogaikat. Eszközöket kívánunk biztosítani az álláskeresők és a munkavállalók számára ahhoz, hogy tisztességes bért követelhessenek, hogy megismerhessék és érvényesíthessék jogaikat. Ez az oka annak is, hogy a munkáltatóknak átláthatóbbá kell tenniük bérpolitikájukat. Nincs többé kettős mérce, nincs mentség.”

Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A bérátláthatósági javaslat jelentős lépést jelent a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkájáért járó egyenlő díjazás elvének érvényesítése felé. Lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy érvényt szerezzenek az egyenlő díjazáshoz való joguknak, és segít véget vetni a nemi alapú elfogultságnak a bérek terén. Lehetővé teszi továbbá, hogy feltárjunk, elismerjünk és kezeljünk egy olyan problémát, amelyet a Római Szerződés 1957-es elfogadása óta fel akarunk számolni. A nők munkáját megfelelően el kell ismerni, egyenlően kell kezelni és értékelni, és a Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a munkahelyek megfeleljenek ennek a célkitűzésnek.”

A bérek átláthatósága és az egyenlő díjazás jobb érvényesítése

A jogalkotási javaslat az egyenlő díjazás két alapvető elemére összpontosít: a munkavállalók és a munkáltatók számára a bérek átláthatóságát biztosító intézkedésekre, valamint a bérdiszkrimináció áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékonyabb hozzáférésre.

A bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedések:

  • A bérek átláthatósága álláskeresők számára – A munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról. A munkáltatók nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat.
  • A munkavállalók tájékoztatáshoz való joga – A munkavállalóknak jogukban lesz tájékoztatást kérni munkáltatójuktól az egyéni bérszintjükről és az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről.
  • Adatszolgáltatás a nemek közötti bérszakadékról – A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozó információkat. A szervezeten belül az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók kategóriái szerinti bontásban is tájékoztatást kell adniuk a női és férfi alkalmazottak közötti bérszakadékról.
  • Közös bérértékelés – Amennyiben a bérekről szóló adatszolgáltatás a nemek közötti, legalább 5%-os bérszakadékot mutat, és a munkáltató ezt nem képes objektív, nemektől független tényezőkkel megindokolni, a munkáltatóknak a munkavállalók képviselőivel együttműködve értékelniük kell a béreket.

Az igazságszolgáltatáshoz való hatékonyabb hozzáférés a bérdiszkrimináció áldozatai számára:

  • Kártérítés a munkavállalók számára – A nemek közötti bérdiszkriminációt elszenvedett munkavállalók kártérítésben részesülhetnek, beleértve a bérek és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni juttatások visszamenőleges teljes kifizetését.
  • A bizonyítási teher a munkáltatóra hárul – Alapesetben a munkáltatónak, és nem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a díjazás tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés.
  • Bírságokat is magukban foglaló szankciók – A tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése esetére, beleértve a bírságok minimális szintjét is.
  • Az egyenlőséggel foglalkozó szervek és a munkavállalók képviselői jogi vagy közigazgatási eljárásokban eljárhatnak a munkavállalók nevében, valamint vezető szerepet vállalhatnak az egyenlő díjazásra vonatkozó kollektív keresetek esetében.

A javaslat figyelembe veszi a munkáltatók – különösen a magánszektorban működő munkáltatók – jelenlegi nehéz helyzetét, és fenntartja az intézkedések arányosságát, miközben rugalmasságot biztosít a kis- és középvállalkozások számára, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az adatszolgáltatáshoz a rendelkezésre álló erőforrásokat használják fel. A 250-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások bérátláthatósági adatszolgáltatással kapcsolatos éves költsége a becslések szerint 379–890 euró lehet.

A következő lépések

Következő lépésben a Bizottság javaslata jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy átültessék azt nemzeti jogukba, és közöljék a Bizottsággal a vonatkozó szövegeket. A Bizottság nyolc év elteltével elvégzi a javasolt irányelv értékelését.

Háttér-információk

A nők és férfiak egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz való joga az 1957-es Római Szerződés óta az Európai Unió egyik alapelve. Az egyenlő díjazás biztosításának követelményét az EUMSZ 157. cikke és a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló irányelv határozza meg.

2014 márciusában a Bizottság elfogadta a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről szóló ajánlást. Ennek ellenére ezen elv gyakorlati végrehajtása és érvényesítése továbbra is komoly kihívást jelent az Európai Unióban. Az Európai Parlament és a Tanács többször is cselekvésre szólított fel ezen a területen. 2019 júniusában a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét intézkedéseket a bérek átláthatóságának növelése érdekében.

Von der Leyen elnök a bérek átláthatóságára irányuló kötelező intézkedéseket a jelenlegi Bizottság egyik politikai prioritásaként jelölte meg. Ezt a kötelezettségvállalást a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia is megerősítette, és a Bizottság a mai napon ennek érdekében terjeszti elő javaslatát.