A társadalom igényeit is szolgálják azok a projektek, melyek most zárultak a Debreceni Egyetemen – jelentette ki Köpeczi-Bócz Tamás államtitkár.
– Valamennyi most záruló pályázat közös gyökere a Debreceni Egyetem fókuszterülete, az egészségipar – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán rektor az uniós forrásból megvalósult, egyetemi kutatásokat és eseményeket támogató öt projekt zárása kapcsán tartott hétfői sajtótájékoztatón a Debreceni Egyetemen.
A rektor kifejtette: az egyetem széles kutatási és képzési spektruma kitűnő hátteret nyújt a fókuszterület interdiszciplinaritásának, rendelkezésre állnak a megfelelő biokémikusok, élelmiszeripari és természettudományi szakemberek, fizikusok, gyógyszerészek, orvosok, társadalomtudósok. Szilvássy Zoltán hozzátette: két projekt célja is interdiszciplináris kutatói teamek létrehozása és felkészítése volt.
– Ezeknél a projekteknél fontos szempontot jelentett, hogy olyan élvonalbeli alapkutatások mentén szerveződjenek a csoportok, amelyek nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A Tudás-Park program ezen projektek eredményeinek az ipari felhasználását is hivatott támogatni, hiszen a pályázat célja volt az egyetemi tudásbázis hasznosításának elősegítése a regionális gazdaságban az önkormányzat és a megyei iparkamara segítségével – magyarázta Szilvássy Zoltán rektor.
Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az elmúlt kilenc évben a Debreceni Egyetem az egyik legnagyobb kedvezményezett volt: a TÁMOP-programok keretében 65 pályázaton mintegy 22 milliárd forintot használt fel, míg a TIOP-pályázatokból mintegy 9 milliárd forint támogatást kapott beruházásaihoz.
– Jók az arányok: 22 milliárd forint a beltartalomra és 9 milliárd forint az infrastruktúrára. A mostani öt program zárása is jól mutatja ezt a harmóniát, hiszen ezek jelentős része nem kifejezetten a Debreceni Egyetemért valósul meg, hanem a társadalom igényeit szolgálja. Ilyen például a közétkeztetési reformokat bemutató és népszerűsítő projekt és a klímaváltozás hatásait vizsgáló pályázat. Ezek leginkább nem az egyetemet támogatják, hanem azt mutatják, hogy egy ilyen színvonalú intézmény – amely kutatásban és oktatásban már elért egy ilyen szintet –, miként tud a társadalomnak visszaadni a tudásából – mutatott rá Köpeczi-Bócz Tamás államtitkár.
– A Debreceni Egyetem ma már egy másik egyetem mint, ami 2007-ben volt – jelentette ki Bács Zoltán kancellár a projektzáró rendezvények hivatalos megnyitóján.
A kancellár kifejtette: a több mint 30 milliárd forint támogatásnak köszönhetően az intézmény új területekre tudott lépni, és az infrastruktúrális feltételek is jelentősen javultak, többek között megújult az elméleti négyszög, új épületet kapott az Informatikai Kar és felépült a Sporttudományi Oktatóközpont.
Tőzsér József egyetemi tanár, a krónikus stresszhez és az öregedéshez kapcsolódó betegségeket vizsgáló projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott: a pályázatban vállaltakat sikeresen teljesítették, ám a munka dandárja még csak most következik. Ez a projekt ugyanis a nagy népegészségügyi kockázatot jelentő betegségek további vizsgálatára irányuló jövőbeni pályázatokra készítette fel a kutatóhálózatot, amelynek az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Debreceni Egyetem számos intézete mellett külföldi tudósok, valamint ipari partnerek is tagjai voltak. A résztvevő szakemberek – köztük 70 fiatal – öt pályázatot készítettek elő, és több tudományos közleményt is írtak a projekt hét hónapja alatt.
A „3. misszió” – Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt a sporttudományhoz kapcsolódó képzésfejlesztés, kutatás és társadalmasítás területére terjed ki.
– A sporttudományi képzés területén sportgazdasághoz, sportjoghoz, sportmedicinához, sportrehabilitációhoz kapcsolódóan új tananyagokat hoztunk létre, és két képzési program is megújult. A kutatási tevékenységhez kapcsolódóan új hazai és nemzetközi kutatási kapcsolatokat alakítottunk ki, valamint egy regionális sportérintettségi és városi egészségügyi felmérést végeztünk a felnőtt, a gyermek, illetve a roma lakosság körében. Emellett kutatásaink alapján egyetemi, városi és megyei sportstratégiát dolgoztunk ki, amely a következő tíz évre meghatározhatja régió sportéletét – sorolta Bácsné Bába Éva, a projekt szakmai vezetője.
– A klímaváltozás hatásait vizsgáló projekt tudományos alapját egyrészt az Európában egyedülálló, 30 éves szántóföldi tartamkísérleteink adják, amiket Látóképen végzünk, másrészt pedig az országosan egyedülálló, 60 éves meteorológiai központban folyó kutatások. Hat munkacsoportban 50 oktató-kutató, 4 doktorandusz és 65 hallgató vett részt a kutatómunkában és a technikai fejlesztésnek köszönhetően ma már minden modern szántóföldi tevékenység mérésére szolgáló eszköz rendelkezésünkre áll. Egy nemrég vásárolt adatbázis pedig lehetőséget ad egy hiánypótló, egész országot lefedő agrometeorológiai mérőhálózat kiépítésére – ismertette Nagy János professzor, a projekt szakmai vezetője.
A Debreceni Egyetem agrárkara több mint 490 millió forintot nyert konzorciumi partnereivel – a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézettel, illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel –, az Egészséges alapanyagok-egészséges táplálkozás című pályázat megvalósítására.
– A projekt fő célja volt a közétkeztetés minőségi fejlesztése, valamint az abban érintett szolgáltatók felkészítése a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendeletnek megfelelően. A pályázat alig hét hónapja alatt létrehoztunk többek között egy 42 kiadványból álló virtuális könyvtárat, amely a szakemberektől a fogyasztókig bárki hasznára válhat. Elkészült egy mobilalkalmazás, amely a helyes táplálkozáshoz nyújt mindennapos segítséget és több tájékoztató kisfilm. Szerveztük séfakadémiát, amelyen a résztvevők megtanulhatták, hogyan készítsenek megfelelő alapanyagokból hagyományos ételeket új konyhatechnikával vagy receptúrával. Illetve több roadshow-n ismertettük és népszerűsítettük a reformtáplálkozás fontosságát – részletezte Stündl László, a projekt szakmai vezető-helyettese.
