Eddig is sokan voltak, de az elmúlt két évben még többen lettek azok, akik különböző okok miatt, rászorulóvá váltak Szegeden, vagy annak környékén. A Szeretetláda Karitatív Egyesület kilenc évvel ezelőtt azért jött létre, hogy felkarolja és támogassa az elesetteket, azokat az embereket, akik számára a mindennapok kihívásai az élelemszerzésnél kezdődnek. Interjú az alapítóval, Somi Bélával.
Hogyan jött létre a Szeretetláda Karitatív Egyesület?
Magát a tevékenységet, kilenc éve, 2015-ben egy hét fős baráti társaság indította útjára. Ez így volt egészen 2019-ig, amikor is 16 alapító taggal megalakult a Szeretetláda Karitatív Egyesület, 3 fős irányító testülettel. Az első ládát követte a második, azt pedig egy harmadik. A fő tevékenységünk azóta is, hogy ezeket a ládákat tisztán és rendben tartsuk, és napi rendszerességgel megtöltsük élelemmel. Egyúttal ezekbe a ládákba várjuk az élelmiszer-adományokat is minden segíteni akaró embertől. Legyen szó olyan maradék ételekről, amelyeket még el lehet fogyasztani, illetve különböző tartós élelmiszerekről, konzervekről. A Szeretetládáink Szegeden találhatók, a Rókusi templom, Szent Gellért utcai kerítésén, a Tisza Lajos körúton, az Evangélikus templom kerítésén és a Lechner téren, a Szent Rozália kápolna előtt.
Mi volt a célja ennek a kezdeményezésnek?
Az egyesület azért jött létre, hogy felkaroljon és támogasson egy civil kezdeményezést, amelynek a célja az elesettek, rászorulók megsegítése.
Működési területünk Szeged és vonzáskörzete. Elsődlegesen ételt szeretnénk juttatni az éhezőknek – minden számba jöhető támogató és támogatás bevonásával –, de a tevékenységi körünk lényegesen bővebb ennél. Célunk ugyanis a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok élelemhez juttatása napi rendszerességgel; a különböző szociális tevékenységek, ilyen például a családsegítés, időskorúak gondozása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy a gyermek- és szabadidős sporttevékenység támogatása az egészséges életmód ösztönzésére illetve a jogsegély-szolgáltatás hátrányos helyzetű csoportoknak.
Néhány napja, közösségi oldalukon osztották meg, hogy éppen kilenc éve annak, hogy létrehozták a Szeretetládát Szegeden. Mit tapasztaltak az elmúlt kilenc évben, többen szorulnak rá az efféle segítségre?
A rövid válaszom: igen, lényegesen többen. A koronavírus-járvány kitörése óta sokkal többen. Az elmúlt két évben pedig még inkább azt tapasztaltuk, hogy nőtt az élelmiszer adományok iránti igény. Már az induláskor sem volt gond azzal, hogy nem ürülnek ki a ládák. Az elmúlt két évben azonban nem csak a számossága, de az igénybevevők köre is bővült. Már nemcsak a hajléktalanok veszik igénybe, hanem kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, sőt az utóbbi időben, már az aktív keresővel rendelkező családok is megjelentek az ételosztáson és a ládáknál.
Milyen korú, nemű és kategóriájú emberek azok, akik rászorulnak, rászorulóvá váltak?
Minden korosztály és szinte minden nehéz helyzetű társadalmi csoport képviselteti magát az igénybe vevők között.
Kik azok, akik Önöket támogatják, vannak-e elegen?
Támogatóból sosem elég, hiszen a rászorulók sajnos mindig lényegesen többen vannak, mint az adományozók. Az egyre szélesedő ismertségünknek és a közösségi médiában való kommunikációnknak köszönhezően, folyamatosan nő a támogatóink száma. Ezek magánszemélyek, cégek, pékségek, különböző élelmiszerláncok. A támogatás egy része készpénz adomány, egy jelentős része pedig tartós élelmiszer, pékáru, zöldség-gyümölcs.
Mire lenne az egyesületnek a legnagyobb szüksége?
További adományokra. A Szeretetláda Karitatív Egyesület minden aktivistája ellenszolgáltatás nélkül, szabadidejében és saját költségén végzi az egyesületi munkát. Külsős önkéntesei szintén. Ezért minden befolyó pénzadományt az alaptevékenységre tudunk fordítani. A Szegedi Önkormányzat kiemelt stratégiai partnerként kedvezményes díjért biztosít egy helyiséget, ahol a raktárunk, elosztónk működik. Ennek költségeit a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatain elnyert állami támogatásból tudjuk fedezni.
Szegeden és annak vonzáskörében tevékenykednek. A tapasztalatok alapján mit tudna elmondani arról, hogy Csongrád-Csanád vármegyében mennyivel nőtt az igény a munkájuk iránt, úgy is kérdezhetném, sokkal szegényebbek lettek a megyében élők, mint voltak? Egyáltalán ez a megye mennyire szegény?
A szegénység mértékére és a környező térségekkel történő összehasonlításra nincsenek adataink, erre nem tudok válaszolni, ez a szociológusok szakterülete. A saját tapasztalatunk az, hogy kezdettől fogva nagy igény volt a munkánkra, és ez az utóbbi években jelentősen megnőtt. Mivel ez mindenki számára köztudott, ezért én azt gondolom, hogy a tanulságokat a szakpolitikának kell levonni, és ebből építkezve kijelölni a tennivalókat.
Azok, akik csatlakozni szeretnének adományozóként, vagy esetleg segítségre szorulnak, bátran keressék fel a következő két, közösségi oldalt:
Ételt adok – Ételt kapok nyilvános fb csoport
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
