Gyenge-közepes év várható idén a mezőgazdaságban, a szektor teljesítménye elmarad az elmúlt öt év átlagától – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzintézet legfrissebb negyedéves elemzését ismertetve közölte: több olyan tényező hat az egyes élelmiszer-termékpályákra egyszerre, amelyek közül egy is jelentős kihívás.
A tartós aszály, a súlyosodó vízhiány, a forint erősödése, valamint a magas energia- és alapanyagárak együttesen növelik a magyar agrárium termelési és piaci kockázatait.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke a második negyedév végén hároméves mélypontra, 31 pontra csökkent, ami negyedéves összevetésben 0,8, éves összehasonlításban pedig 2,7 pontos visszaesés. Ezzel az index tovább távolodott a 35 pontos egyensúlyi szinttől – ismertették.
Az index alapján a gyümölcs-, a sertés- és a kukoricatermékpálya van a legkedvezőtlenebb helyzetben, míg a legstabilabb ágazatok közé továbbra is a baromfi- és a tojástermelés tartozik, amelyek az egyensúlyi szint közelében vagy a fölött teljesítenek – fogalmazott.
A bank szakértői szerint az infláció mérséklődése, a kamatcsökkentéssel járó alacsonyabb finanszírozási költség, valamint a fogyasztás növekedése is kedvező lehet a termelőknek.
A szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben a csapadékhiány tovább súlyosodott. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140-170, a Dunántúl nagy részén 110-150 milliméter nedvesség hiányzik.
A tartós vízhiányos állapot alapvetően meghatározza a termelési kilátásaikat, az idei hozamok a 2022-es aszályos évhez hasonlítanak. A búza országos termésátlaga hektáronként 4-5 tonna, ami elmarad a kedvező évjáratok 5,5-6 tonnás hozamától, Az árpa hektáronként 4,3-4,5 tonnás termésátlaga, valamint a repce 2,5 tonnás várható eredményei szintén a 2022-es rendkívül aszályos év eredményeit idézik.
Műholdas előrejelzések szerint a kukorica termésátlaga az idén 4,45 tonna lehet hektáronként, ami 25 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, és 13 százalékkal a tavalyi eredménytől – ez az Európai Unióban az egyik legnagyobb visszaesést jelenheti.
A napraforgó termésátlaga hektáronként várhatóan 2,1 tonna körül alakul, ami közel 20 százalékos csökkenés az ötéves átlaghoz képest. A bank szerint a kritikus talajnedvességi viszonyok miatt a fő vízfelvételi zónában a hasznosítható vízkészlet sok helyen már a 10 százalékot sem éri el.
Hollósi Dávid kiemelte, hogy az augusztusi csapadék meghatározó lesz abban, hogy sikerül-e elkerülni a 2022-es negatív rekordot.
Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője elmondta, hogy az állattenyésztésben a baromfi- és a tojáságazat helyzete továbbra is stabil, a kereslet visszatért a korábbi szintekre.
A tejágazatban a termelői árak 130-140 forintos szinten elérhették a mélypontot, az uniós azonnali árak már növekedést mutatnak, ugyanakkor a jelenlegi árszintek az önköltség alatt mozognak – tette hozzá.
A sertéságazatban ugyanakkor továbbra is jelentős európai túlkínálat és alacsony felvásárlási árak jellemzők, ami sok gazdálkodónál önköltség alatti értékesítést eredményez, továbbá itt is jelentős az import aránya.
Leginkább a feldolgozott termékek jövedelmezőek, a tőkehúsok és a nyershúsok esetében jelentős importnyomás látható – jegyezte meg.
A húsmarhaágazat exportlehetőségei kedvezőek, ugyanakkor a kiszáradó legelők és a takarmányhiány jelentős kockázatot jelentenek.
A kertészeti ágazatokban az öntözött kultúrák továbbra is magas termésbiztonságot nyújtanak, a hajtatott zöldségek piacán a nyomott árak rontják a jövedelmezőséget. A gyümölcstermesztésben a tavaszi fagy jelentős károkat okozott, különösen az almaültetvényekben, míg a szőlő-bor ágazatban az aszály, a fitoplazma és a tavaszi fagy kedvezőtlenül befolyásolták a termelést.
A palackos borok exportja javuló tendenciát mutat, elsősorban a fehérborok esetében – ismertette a felmérés adatait Hollósi Dávid.
Az MBH Bank szerint a volatilis gazdasági környezetben már rövid távon is szerkezeti változásokra kényszerül az ágazat, az agráriumnak hosszabb távon is alkalmazkodnia kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.
A 21. század magyar mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdése, hogy mit fognak termelni kukorica helyett – vetette fel Hollósi Dávid. Rámutatott: a klímaváltozás miatt Európa egyes részei teljesen alkalmatlanná válnak a kukorica termesztésére, a termelés egyre inkább az északi területekre húzódik, például Lengyelország északi területeire.
A bank szakértői úgy látják, hogy felértékelődik a korszerű agrotechnológiai megoldások, a víztakarékos termelési technológiák és az öntözési beruházások szerepe, miközben a tudatos gazdálkodás és a gyors alkalmazkodóképesség a versenyképesség megőrzésének egyik legfontosabb feltétele. Az alkalmazkodás segítik a beruházások, illetve a forgóeszköz-finanszírozás is előtérbe kerül, ezáltal felértékelődik az agárszektorban működő bankok szerepe – jelezte.
(MTI)
