Gerhard Schröder

Gerhard Schröder Putyinnal való barátsága ellenére is megtarthatta párttagságát

Európa

Nem zárják ki a Német Szociáldemokrata Pártból (SPD) Gerhard Schrödert volt kancellárt a Kremlhez fűződő viszonya miatt – döntött a volt kancellár párttagságának ügyében másodfokon eljáró testület.

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint az SPD hannoveri regionális szervezetének döntőbizottsága elutasította a fellebbezéseket az első fokon hozott határozat ellen, amelyben a testület megállapította, hogy Gerhard Schröder orosz cégekben betöltött tisztségei nem sértik a párt alapszabályát, ezért nincs ok párttagságának megszüntetésére vagy fegyelmi intézkedésre. A 17 járási pártszervezet által indított eljárás tavaly júliusban kezdődött. Az augusztusban hozott határozat ellen az SPD hét járási szervezete fellebbezett. A másodfokú döntést is meg lehet támadni, ebben az esetben az ügy a párt szövetségi döntőbizottsága elé kerül.

Az NDR felidézte, hogy az SPD helyi, alsó-szászországi vezetője, Stephan Weil tartományi miniszterelnök már az első fokú döntés után kiemelte, hogy Gerhard Schröder az orosz vezetéshez fűződő viszonya és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos álláspontja miatt politikailag “elszigetelődött” az SPD-ben, és magatartásának jogi megítélése nem változtat ezen. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt kancellárt évek óta kritizálják pártjában orosz kapcsolatai miatt. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a korábbinál is élesebbé váltak a bírálatok. Gerhard Schröder a nyomás hatására tavaly májusban megvált orosz vállalati tisztségeitől, de jelezte, hogy bár “hibának” tartja az Ukrajna elleni háborút, továbbra sem hajlandó szakítani az orosz elnökkel.

A most 78 éves Gerhard Schröder az SPD politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megütközést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz államfő “kifogástalan demokrata”. Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj-, és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.