Új megoldásokat keres a járomspórás gombafertőzésekre Dr. Nagy Gábor, az SZTE Bolyai-ösztöndíjas kutatója. Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám

Új megoldásokat keres a járomspórás gombafertőzésekre Dr. Nagy Gábor, az SZTE Bolyai-ösztöndíjas kutatója

Egyetem

Dr. Nagy Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatója a járomspórás gombák antifungális szerekkel szembeni rezisztenciájával foglalkozik. Kutatási eredményei hozzájárulhatnak új antifungális szerek kifejlesztéséhez, amelyek hatékonyabbak és kevésbé toxikusak, mint a jelenlegi kezelések.

Dr. Nagy Gábor 2007-ben jött az SZTE Biológiai Intézet Mikrobiológia Tanszékére szakdolgozni, és 2010-ben kezdte meg doktori képzését. Doktori disszertációját 2015-ben védte meg, ami után 2019-ben hároméves posztdoktori ösztöndíjat nyert a Magyar Tudományos Akadémiától és visszatért a Szegedi Tudományegyetemre. Azóta az SZTE Biológiai Intézet Mikrobiológia Tanszékének munkatársa.

Jelenlegi kutatása a fonalas gombák, azon belül a járomspórás gombák antifungális szerekkel szembeni rezisztenciájával foglalkozik. Ezek a gombák a környezetben mindenhol előfordulnak, és ritkán, de megbetegíthetik az embert. A pandémia alatt az ilyen gombafertőzések száma jelentősen megnőtt, különösen Indiában és Amerikában. A járomspórás gombák ellen jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony antifungális szer. Az egyik leggyakrabban használt szer az amfotericin B, azonban ez a szer nefrotoxikus, azaz károsítja a veséket.

Új megoldásokat keres a járomspórás gombafertőzésekre Dr. Nagy Gábor, az SZTE Bolyai-ösztöndíjas kutatója. Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám
Ha valaki otthon olyan penésszel találkozik, amelyet már “fésülni” lehet akkor az nagy valószínűséggel járomspórás gomba, állítja a kutató. 

Kutatásaik során arra az eredményre jutottak, hogy a járomspórás gombák képesek olyan alternatív szterin bioszintézis útvonalakat aktiválni, amelyeken keresztül a sejtmembrán szterin komponenseit képes a gomba előállítani. Az ergoszterin és annak a bioszintézis útvonala az egyik célpontja az antifungális szereknek, ezért a gombák által aktivált alternatív útvonalak rezisztenciához vezethetnek. A kutató szerint a munkájuk célja, hogy új lehetőségeket nyissanak meg a járomspórás gombák által okozott fertőzések hatékonyabb kezelésére. Reméli, hogy a kutatásaik hozzájárulhatnak új antifungális szerek kifejlesztéséhez, amelyek hatékonyabbak és kevésbé toxikusak, mint a jelenlegi kezelések. A jövőben vakcinafejlesztéshez is felhasználhatók lehetnek az eredmények. Dr. Nagy Gábor a következő három évben az alternatív útvonalak működését kívánja megvizsgálni. Emellett számítógépes szimulációkat is alkalmaz, hogy megértse, hogyan hatnának az új antifungális szerek ezekre az útvonalakra.

– A célunk, hogy új lehetőségeket nyissunk meg a járomspórás gombák által okozott fertőzések hatékonyabb kezelésére – mondta el Dr. Nagy Gábor, az SZTE Biológiai intézet Mikrobiológia Tanszékének tudományos munkatársa.

Új megoldásokat keres a járomspórás gombafertőzésekre Dr. Nagy Gábor, az SZTE Bolyai-ösztöndíjas kutatója. Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám
A cél nem más, mint új lehetőségeket nyitni a járomspórás gombák által okozott fertőzések hatékonyabb kezelésére. 

Dr. Nagy Gábor a munkája során kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek felkarolására. Laborjában jelenleg 7 kutató dolgozik, közülük 4 PhD-hallgató. Fontosnak tartja, hogy a fiatal kutatók megismerjék a tudományos munka alapjait, és hogy lehetőséget kapjanak a saját kutatási témájuk kidolgozására. A kutató eddigi pályafutása során számos elismerésben részesült. Elnyerte a Köztársasági ösztöndíjat, az Apáczai Csere János Kutatói Ösztöndíjat, a Campus Hungary ösztöndíjat, az SZTE Talent ösztöndíjat, a Pro Laudanda Promotione díjat, valamint az MTA Prémium Posztdoktori Ösztöndíját.

A Dr. Nagy Gáborral készült bővebb interjú a Szegedi Tudományegyetem honlapján itt olvasható.

(SZTE)

Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám