Nyolcadik alkalommal díjazta a K&H azokat az ifjú agrárszakembereket, akik a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a vegyszercsökkentés, a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit kutatják; idén kilenc hallgató nyerte el az elismerést – közölte a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe az agrárium: az infláció, az energiaköltségek növekedése, a megfelelő munkaerő hiánya, a tavalyi aszály, valamint most a rendkívül enyhe téli időjárás okoz nehézséget a gazdáknak.
Emellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásainak várakozásait mutató K&H agrárindex 2021 második negyedéve óta csökken, 7 ponton áll az elmúlt évek 20 pont körüli átlagértékéhez képest. Rontja a kilátásokat az is, hogy a következő termelési ciklusra jelentősen megemelkednek a beszerzési árak, ezért az agrárium működőtőke-szükséglete intenzívebb – közölték.
Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak a modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek.
A K&H 2015 óta díjazza és támogatja a hazai agrárképzésben részt vevő hallgatók tanulmányait, kutatásait. A 2022-es pályázat újdonsága, hogy a legeredményesebb hallgatókat jelölő intézmény is elismerésben részesült.
A PhD kategóriában első helyezést ért el Kiss Nikolett Éva, második lett Török Evelin, mindketten a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájából, harmadik helyezett pedig Kaszás László lett, a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájából.
A Debreceni Egyetem Sajtóközpontja részletezi:
Kiss Nikolett Éva a „Broiler csirke tartáshoz kapcsolódó környezeti terhelés értékelése körforgásos szemlélet alapján” című értekezésével 1. helyezést ért el. A DE MÉK Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója a baromfitrágya komposztálása, pelletálása és felhasználása során jelentkező anyag- és energiaáramok életciklus szemléletű értékelését végezte el. Összehasonlította a pelletált komposzt és a műtrágyák környezetterhelését kukorica- és őszi búza termesztésben. Vizsgálatai szerint a komposzttal akár 14-34 százalékkal alacsonyabb CO2-egyenértékű kibocsátás érhető el.
A második helyen ugyancsak a DE MÉK Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója végzett. Török Evelin a „Kiesési kockázatok értékelése a hazai tejtermelő szarvasmarha állományokban” című értekezésében a küllemi tulajdonságok és azok kombinációinak hatását azonosította a kettőshasznú magyar tarka és a holstein-fríz tehenek hasznos élettartamára. A kutatás eredményei a küllemi bírálati rendszer fejlesztésében hasznosulnak.
A „Csicsóka (Helianthus tuberosus L.) fajták és ökotípusok vizsgálata zöld biomassza hasznosítás céljából” című pályamunkájával érdemelte ki a harmadik helyet Kaszás László, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola kutatója. Pályázatában a csicsóka mint ipari növény zöld biofinomítás koncepciójába való illesztését vizsgálta hét, különböző földrajzi helyről származó fajta/ökotípus összehasonlításában extenzív, öntözés nélküli termesztési körülmények között. Vizsgálatai során elsőként alkalmazott mikrohullámú koagulálást a zöld biofinomításban levélfehérje koncentrátum-előállításra, emellett 84 fitokémiai komponenst azonosított a zöld biomassza frakcióiban.
Ebben az évben a K&H különdíjat alapított azon intézmény számára, ahonnan a szakmai zsűri értékelése alapján a legértékesebb pályamunkák érkeztek. Ezt az elismerést a Debreceni Egyetemnek ítélte oda a bíráló bizottság, a különdíjat Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja vette át.
