Mitől lesz valaki oltásellenes? Vagy klímaváltozást tagadó? Egyáltalán: miért válik valaki elutasítóvá tudományosan bizonyított tényekkel szemben? Ezt vizsgálta egy amerikai pszichológusokból álló csoport, amely kimutatta: sok esetben okos és iskolázott emberek is szkeptikusok a tudománnyal szemben.
Amíg a szomszéd Pista oltásellenes, de ezzel senkinek nem okoz kárt, addig az a magánügye. Amikor viszont a tudománnyal szembe menő eszméit terjesztve egyre többen tagadják meg az oltást, és legyőzöttnek hitt vírusok bukkannak fel ismét, emberéleteket követelve, az már nem magánügy. Az UNICEF jelentése szerint például az oltásellenes mozgalom miatt ismét terjed a kanyaró járvány, amelyet korábban sikerült megfékezni a védőoltások révén.
Hasonló a helyzet a klímaváltozás kapcsán is. Magyarországon a saját bőrünkön érezhetjük a hatását, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1901-től már csaknem 1 fokot emelkedett az éves átlaghőmérséklet, ami jelentősnek számít. Az 1980-as évektől indult intenzív melegedési periódus azóta is tart. A Föld átlaghőmérséklete is folyamatosan emelkedik a mérések alapján.
A kétségtelenül meglévő természetes folyamatok (naptevékenység, vulkánok, egyéb ciklikus változások) mellett az utóbbi évtizedekben tapasztalt hőmérséklet-növekedést nagyrészt az emberi tevékenyég révén a légkörbe került üvegház-hatású gázok okozzák. Ezt többek között a NASA, valamint az ENSZ nemzetközi, éghajlatváltozással foglalkozó tudományos testülete, az IPCC is megerősítette, illetve ebben az elemzésben azt állítják, hogy a publikáló klímatudósok 90-100 százaléka egyetért abban, hogy a jelenlegi klímaváltozást nagyrészt az emberi tevékenység okozza.
De akkor miért vannak mégis sokan, akik nem hisznek a tudósoknak? Sem a klímaváltozás, sem az oltások ügyében. A laposföld-, illetve chemtrail-hívőket még nem is említettük. Amerikai pszichológusok egy csoportja arról tanácskozott, mi állhat a tudománnyal szembeni szkepticizmus hátterében.
Az eredményeik röviden:
– Nem számít az iskolai végzettség: magasan iskolázottak is lehetnek elutasítók a tudomány ellenőrzött, visszakereshető és dokumentált eredményeivel szemben.
– Ennek oka, hogy mindenki a saját előzetes meggyőződéseihez, hiedelmeihez ragaszkodik, ezért tényekkel szinte lehetetlen a meggyőzés. Mert vannak “ellen-tények”.
– Mindenki “válogat”: csak a saját előzetes hiedelmeinek megfelelő tudományos nézeteket fogja “kicsemegézni”. Ha pl. valaki tagadja, hogy a klímaváltozást az ember is okozza, akkor hiába van 90 tudományos cikk, ami szerint ez így van, ő megkeresi azt az 5-öt, amely ezt vitatja. Így már neki is lesz tudományos érve.
– A kutatók szertint gondot jelent, hogy korábban a tudomány eredményeit nem vonták kétségbe a politikusok. Manapság viszont bizonyos kérdésekben igen, és a politikusok is “csemegéznek”: fegyverként használják a tudományos tényeket saját álláspontjuk igazolására. Ezzel a tudományos kommunikációs környezet “beszennyeződött” – ahogy a cikkben írják.
Mivel az érzelmek játsszák a főszerepet a tudomány kapcsán is bizonyos kérdésekben, a vitában felesleges a letámadás és a direkt meggyőzés. Ehelyett meg kell találni azokat a pontokat, amikben a felek egyetértenek. Majd ezekről a közös alapokról kiindulva érdemes valamiféle konszenzusra jutni – ajánlják a kutatók.
Kenyeres Attila
