Törökországi földrengés 2023

Törökország hétnapos nemzeti gyászt hirdetett a földrengések miatt, több mint 1600 halott

Európa Ország Világ

A török katasztrófavédelem adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,4-es erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. 

A témával kapcsolatos előző cikkünket itt olvashatja. Tudósításunk folytatódik.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn a hivatalos Twitter-fiókján azt közölte, hogy hétnapos nemzeti gyászt hirdet a nap folyamán bekövetkezett pusztító erejű dél-törökországi földrengések miatt, amelyekben legkevesebb 1651 ember vesztette életét.

Erdogan egyúttal közölte, hogy február 12-én naplementéig országszerte és a külképviseleteken félárbocra eresztik a nemzeti lobogót.

Röviddel Erdogan Twitter-bejegyzése előtt a dél-törökországi Hatay tartományban tartózkodó török miniszterek tartottak sajtótájékoztatót.

Fahrettin Koca egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy legkevesebb 1651 ember életét vesztette, 11 ezer 119 pedig megsebesült a szerencsétlenségben.

Hulusi Akar védelmi miniszter jelezte, hogy a haditengerészet egyik hajója éjszaka sérülteket szállít Iskenderun kikötőjéből a szomszédos  Mersin tartomány kórházaiba. Egyúttal elmondta, hogy 17 repülőgéppel folyamatosan viszik a segélyszállítmányokat a legnagyobb városokból, Isztambulból, Ankarából és Izmirből a katasztrófa sújtotta térség két repülőterére, az adanaira és a gaziantepire.

A török katasztrófavédelem (AFAD) esti adatai szerint eddig 5606 épület omlott össze a földmozgásokban, miközben 6445 embert már kimentettek a romok alól.

Mehmet Özer török oktatási miniszter néhány órával korábban bejelentette, hogy február 13-ig az egész ország területén felfüggesztik az iskolai oktatást.

A Dél- és Délkelet-Törökországban zajló mentési munkálatokat nagyban nehezíti a térségben uralkodó hideg időjárás, amely éjszaka sokakat a fagyás veszélyével fenyeget.

Erdogan török államfő hétfőn korábban tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban.

Az AFAD adatai szerint az első, 7,7-es erősségű földrengés helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű mozgás követett.

A hajnali rengésektől függetlenül helyi idő szerint 13 óra 24 perckor egy újabb, ezúttal 7,6-os magnitudójú földmozgásról is jelentést adott az AFAD Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetéből.

Elindultak az első az orosz mentők Törökországba, Szíriában katonák segítik a romeltakarítást

Elindult az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának első, mentőalakulatokat szállító repülőgépe hétfő este a Moszkvához közeli Zsukovszkij repteréről, Szíriában pedig az ott állomásozó orosz egységek kapcsolódtak be a földrengés következményeinek felszámolásához.

Az orosz katasztrófaelhárító egységeket szállító An-148-as repülőgéppel tart Törökországba Alekszandr Csuprijan, a szakminisztérium helyettes vezetője, aki a helyszínen fogja koordinálni a munkálatokat.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter utasította a Szíriában állomásozó orosz kontingenst parancsnokságát, hogy biztosítson segítséget a földrengés következményeinek felszámolásában. Az orosz hadsereg elosztóközpontot létesített Aleppó, Hama és Latakia városban, valamint Dzsebl, Sztamu és Busztan al-Basa településen, ahol a rászorulók élelmiszercsomagokat és alapvető cikkeket kapnak.

Tíz orosz katonai különítményt megkezdte a romeltakarítást, az áldozatok felkutatását és az orvosi segítségnyújtást a legnagyobb pusztítást szenvedett területeken.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn segítséget ajánlott fel török és szíriai hivatali partnerének. Moszkvában a török és a szíriai nagykövetség előtt sokan helyezték el a részvétnyilvánítás virágait.

Elindult a Hunor mentőszervezet csapata Törökországba

Elindult a Hunor mentőszervezet csapata hétfőn Budapestről Törökországba, a földrengés áldozatainak megsegítésére.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kutató-mentő egységének búcsúztatásakor hangsúlyozta: ilyen katasztrófahelyzetben a segítségnyújtás gyorsasága nagyon fontos tényező. Minél gyorsabban érkezik a segítség, annál több emberélet menthető meg. Ez annál is inkább lényeges, mert a hírek szerint a hétfőre virradóra történt katasztrófának több mint ezren estek áldozatul, és a sebesültek száma is öt-hatezerre tehető – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a Hunor mentőegység 11 éve jött létre és azóta a magyar katasztrófavédelem világszerte bizonyította, hogy a világ egyik legfelkészültebb mentőszervezete. Segítséget nyújtottak katasztrófahelyzetekben a többi között Szerbiában, Macedóniában és Japánban is – sorolta.

A magyar katasztrófavédelem “elitalakulatának” tevékenysége meg fogja erősíteni a magyar-török barátságot is – vélekedett Rétvári Bence, aki köszönetet mondott az egység tagjainak a helyállásukért.

Az eseményen az is elhangzott, hogy a Törökországba induló mentőegység 55 tagú, a tűzoltókon kívül katonaorvosok és a mentőszolgálat munkatársai is részt vesznek a munkában. Keresőkutyákat is visznek magukkal.

A személyzetet és a 90 tonnányi felszerelést a Magyar Honvédség Airbus 319-es gépe szállítja a Liszt Ferenc-repülőtérről a törökországi Adana repterére. Megérkezésük után a török katasztrófavédelem irányítja majd a magyar mentőcsapat tevékenységét.

A Hunor felszerelése 10 napra biztosítja a mentőegység önellátását, vagyis nem kell a helyi katasztrófavédelem erőforrásait használniuk – közölték.

Törökország az Európai Veszélyhelyzet-kezelési Központon keresztül kért nemzetközi segítséget.

Hunor mentőcsapat
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kezet fog a mentőegység tagjaival a törökországi földrengés áldozatainak segítséget nyújtó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kutató-mentő csapata útnak indításán Budapesten 2023. február 6-án. A Hunor mentőszervezet csapata 55 fővel, a tűzoltókon kívül katonaorvosokkal és a mentőszolgálat munkatársaival indul Törökországba. Továbbá személykereső kutyákat is visznek magukkal. MTI/Kovács Tamás

Az Egyesült Államok további mentőegységeket küld Törökországba

Az Egyesült Államok további két mentőegységet küld Törökországba, hogy segítse a földrengés utáni kutató-mentő munkát – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának koordinátora hétfőn.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik Törökországgal, a természeti katasztrófát követően magas rangú amerikai tisztségviselők azonnal felvették a kapcsolatot török partnereikkel, hogy a segítségnyújtás formáiról egyeztessenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elnök felhatalmazást adott minden támogatás azonnali megadására. A fehér házi tisztségviselő azt is elmondta, hogy az egyeztetések folyamatosak a török féllel, de a helyzet nagyon gyorsan változik, amihez  a kiegészítő támogatásokkal is igyekeznek alkalmazkodni.

A már helyszínen lévő amerikai mentő- és kutatóegységeken túl további két mentőcsapat kiküldését készítik elő, hogy segítsék a török egységeket – hangsúlyozta John Kirby, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok nemzetközi segélyszervezete, a USAID és a védelmi minisztérium külön is egyeztet török partnereivel a további támogatásokról.

Ami a szíriai segítségnyújtást illeti, ott az Egyesült Államok az általa támogatott segélyszervezeteken keresztül tud segítséget nyújtani – hívta fel a figyelmet John Kirby. Az Egyesült Államoknak jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatai Szíriával.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának koordinátora megerősítette az Egyesült Államok részvétét a pusztító földrengés nyomán Törökország és Szíria felé.

Több erős földrengés rázta meg hétfőre virradóan Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A két országban együttesen jelenleg több mint 2600 halottról és több mint 13 00 sérültről érkezett hír.

Elindultak az első az orosz mentők Törökországba, Szíriában katonák segítik a romeltakarítást

 Elindult az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának első, mentőalakulatokat szállító repülőgépe hétfő este a Moszkvához közeli Zsukovszkij repteréről, Szíriában pedig az ott állomásozó orosz egységek kapcsolódtak be a földrengés következményeinek felszámolásához.

Az orosz katasztrófaelhárító egységeket szállító An-148-as repülőgéppel tart Törökországba Alekszandr Csuprijan, a szakminisztérium helyettes vezetője, aki a helyszínen fogja koordinálni a munkálatokat.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter utasította a Szíriában állomásozó orosz kontingenst parancsnokságát, hogy biztosítson segítséget a földrengés következményeinek felszámolásában. Az orosz hadsereg elosztóközpontot létesített Aleppó, Hama és Latakia városban, valamint Dzsebl, Sztamu és Busztan al-Basa településen, ahol a rászorulók élelmiszercsomagokat és alapvető cikkeket kapnak.

Tíz orosz katonai különítményt megkezdte a romeltakarítást, az áldozatok felkutatását és az orvosi segítségnyújtást a legnagyobb pusztítást szenvedett területeken.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn segítséget ajánlott fel török és szíriai hivatali partnerének. Moszkvában a török és a szíriai nagykövetség előtt sokan helyezték el a részvétnyilvánítás virágait.

Szeizmológus: erős utórengések követhetik a mostani földmozgást

Akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a hétfői, Törökországot és Szíriát sújtó földmozgás után, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget – mondta Tóth László szeizmológus kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

A szakértő kifejtette: akkor nevezhető a földmozgás utórengésnek, ha ugyanannak a tektonikai lemeznek a mozgásához kapcsolható.

Törökország alatt három tektonikai lemez, az afrikai, az arábiai és az anatóliai találkozik, s ezek évente néhány centiméteres sebességgel közelednek egymás felé – ismertette.

A hétfői földrengés epicentruma körülbelül 15-20 kilométeres mélységben volt; a földkéregben egy 180 kilométer hosszú és 25 kilométer mély törés keletkezett.

Tóth László hangsúlyozta, hogy a tektonikai lemezek mozgása egy természetes folyamat, amely több tízmillió éve zajlik, és a következő egymillió évben is zajlani fog.

Kérdésre elmondta azt is, hogy a szakemberek nagy pontossággal tudják meghatározni, hol várható földrengés, de azt már nem lehet előre jelezni, hogy pontosan mikor lesz.

Hozzátette: megfelelő technológiával jelentősen lehet csökkenteni a földrengés okozta épületkárokat, igaz, a földrengésbiztos építkezés sokkal drágább, mint a hagyományos.

Cikkünk itt folytatódik.

(MTI)