A vadon élő állatok és növények világnapja alkalmából az Európai Bizottság ismételten felkérte a világ intézményeit, hogy hallassák hangjukat, és ezzel adjanak lendületet a természetvédelmi törekvéseknek, valamit segítsenek meggyőzni még több kormányt arról, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája idén esedékes, kiemelt fontosságú tizenötödik ülésén (CoP 15) ambiciózus vállalásokat tegyenek. Pontosan egy év telt el azóta, hogy a Bizottság megalapította a biológiai sokféleséggel foglalkozó globális koalíciót, amely mára világszerte több mint 200 intézmény – nemzeti parkok, kutatóközpontok és egyetemek, tudományos és természettörténeti múzeumok, akváriumok, botanikus kertek és állatkertek – együttműködéséhez biztosít keretet a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válsággal való megküzdés érdekében. A Bizottság csatlakozott egy kormányközi szövetséghez is, a természet és az emberek szolgálatában álló ambiciózus koalícióhoz, amelyet az idén januárban megrendezett „One Planet” csúcstalálkozón hoztak létre annak aktív elősegítésére, hogy 2030-ra a szárazföldek és tengerek legalább 30%-a védelmet élvezzen.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „Az emberiség soha nem látott mértékben pusztítja a természetet, és fennáll a veszélye, hogy közel egymillió fajt el fogunk veszíteni. Ez közvetlen fenyegetést jelent egészségünkre és jólétünkre, mivel teljes mértékben függünk bolygónk gazdag élővilágától. Sürgősen meg kell találnunk az egyensúlyt a természettel való kapcsolatunk terén, és vissza kell fordítanunk a biológiai sokféleség csökkenését. A tetteket a tudatosság előzi meg, ezért a biológiai sokféleséggel foglalkozó koalícióhoz hasonló kezdeményezések keretében elvégzett munka kulcsfontosságú ahhoz, hogy természeti környezetünket a fellendülés útjára állítsuk.”
Virginijus Sinkevičius a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A vadon élő állatok és növények idei világnapján, valamint a biológiai sokféleséggel foglalkozó globális koalíció elindításának első évfordulóját ünnepelve azt is hangsúlyoznunk kell, hogy mennyit veszíthetünk egy természetet nélkülöző világban. Ezért minden követ megmozgatunk és a nemzeteket is megszólítjuk annak érdekében, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek soron következő, kulcsfontosságú tizenötödik konferenciájához közeledve világszerte egyre több partner csatlakozzon hozzánk.”
A globális koalíciónak a Monacói Oceanográfiai Intézetben való, pontosan egy évvel ezelőtti elindítása óta 47 ország 205 intézménye támogatta a koalíció közös kötelezettségvállalását, cselekvésre szólítva fel mindenkit a vállalkozásoktól az önkormányzatokon át a polgárokig és a kormányokig. A Bizottság célja, hogy a részt vevő szervezetek számát 500 fölé növelje.
Gyűjteményeik, valamint oktatási és természetvédelmi programjaik révén a globális koalíciót alkotó intézmények fontos hírvivői lehetnek annak az üzenetnek, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos jelenlegi válságnak milyen drámai következményei lehetnek. A partnerek között olyan európai intézmények is szerepelnek, mint például a berlini, a párizsi, a bécsi és a madridi természettudományi múzeum, a romániai Duna-delta Bioszféra Rezervátum és a görögországi Kerkini-tó Nemzeti Park, a portói, a római és a koppenhágai botanikus kert, valamint több tucat állatkert és akvárium EU-szerte Dublintól Rigáig, Barcelonától Odense-ig és Stuttgarttól Beauvalig. A kutatói közösség számos kérését követően a koalíció a kutatóközpontok és az egyetemek előtt is megnyitotta kapuit. A norvégiai Bergeni Egyetem volt a legelső ilyen csatlakozó intézmény.
A világ más tájairól csatlakozó első tagok közé tartozik a mozambiki Gorongosa Nemzeti Park és az „African Parks” nemzeti parkokat fenntartó szervezet által 11 ország területén kezelt 19 nemzeti park, Puerto Rico természettudományi múzeuma, a brazíliai São Paulo állatkertje, a Central Park Állatkert az USA-ban, a kambodzsai Angkorban található, a Biológiai Sokféleség Megőrzésével Foglalkozó Központ és a fokvárosi akvárium Dél-Afrikában.
A koalíció 36 szervezet támogatását is élvezi, ideértve az állatkertek, az akváriumok és a botanikus kertek nemzetközi, európai és nemzeti szövetségeit, a múzeumi szövetségeket, a kutatószervezeteket, a helyi önkormányzati szövetségeket, a természetvédelmi egyesületeket és a nem kormányzati szervezeteket.
Az Európai Bizottság tavaly az európai zöld megállapodás keretében elfogadta biodiverzitási stratégiáját, amelynek célja, hogy kontinensünk 2030-ra a biológiai sokféleség helyreállításának az útján járjon. A stratégia keretében az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy egy nagyobb, az egész Unióra kiterjedő, a szárazföldek és a tengerek 30%-át lefedő, hatékonyan kezelt védett területekből álló hálózatot hoz létre, amelynek egyharmada szigorúan védett terület lesz. A Bizottság jelenleg az e területek kialakítására vonatkozó útmutató kritériumok kidolgozásán dolgozik. A stratégia a Bizottság azon eltökéltségét is kifejezésre juttatta, hogy a külső fellépések és a nemzetközi partnerségek teljes eszköztárával élni kíván az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos új, ambiciózus globális keretének kialakítása érdekében. A Bizottság számos intézkedéssel és kezdeményezéssel fogja kiegészíteni biodiverzitási stratégiáját. Ezek magukban foglalják majd az uniós erdőgazdálkodási stratégiát, az uniós talajstratégiát, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet, valamint a természet helyreállítására vonatkozó, jogilag kötelező erejű célértékeket.
Háttér-információk
A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciájára készülve nagyobb hangsúlyt kapott a természetvédelem ügye, például tavaly szeptemberben az ENSZ 75. közgyűlése keretében rendezett, a biológiai sokféleséggel foglalkozó első ENSZ-csúcstalálkozó előtt elfogadták a természetre vonatkozó vezetői kötelezettségvállalás (Leaders’ Pledge) című nyilatkozatot. A nyilatkozat keretében 84 ország és az Európai Unió kötelezte el magát amellett, hogy 2030-ig visszafordítja a biológiai sokféleség csökkenését a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által a múlt hónapban közzétett, „A béke megteremtése a természettel” (Making Peace with Nature) című, az Unió által társfinanszírozott jelentés is kiemelte a biológiai sokféleség csökkenése, az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés következtében az emberiség előtt álló kihívásokat.
