Hivatali visszaélés miatt marasztalták el

Rendőrség

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. I.r. vádlott 5. tényállásban írt cselekményét hivatali visszaélés bűntettének minősítette. A 7. tényállásban foglalt hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét a vádlott felbujtóként követte el. III.r. vádlott cselekményét a 45. tényállásban hivatali visszaélés bűntettének, XXXI.r. vádlott cselekményét felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősítette. XIX.r. vádlott 22. tényállásban írt cselekményénél az üzletszerű elkövetés megállapítását mellőzte. Az ítélőtábla III. r vádlottat a 47. tényállásban, a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének vádja, XI. és XII.r. vádlottakat 1-1 rb. hivatali vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. XVIII.r. vádlottat a 21. tényállásban, XXV.r. vádlottat a 28. tényállásban, XXIX.r. vádlottat a 42. tényállásban, XXXII.r. vádlottat a 47. tényállásban a hivatali vesztegetés bűntettének vádja alól felmentette. I. és II.r. vádlott szabadságvesztés büntetését és a közügyektől eltiltást egyaránt 5 évre enyhítette. III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette és a közügyektől eltiltást mellőzte. XIX.r. vádlott szabadságvesztés büntetésénél a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 2 évre csökkentette, egyben a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. VI.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. XXXI.r. vádlottal szemben alkalmazott joghátrányt megrovásra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, de néhány azok közül pontosításra szorult, ami befolyásolta a büntetési tételeket is.  Az aktív vesztegetés bűntette csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az elkövető célzatosan akar befolyásolni hivatalos személyt. Több vádlott esetében ezért felmentő ítélet született. Az esetükben a vád tárgyává tett cselekmény már az új Btk szerint nem bűncselekmény. Ha ugyanis a cselekmény célja nem az, hogy célzatosan befolyásoljon hivatalos személyt, akkor nem minősül vesztegetésnek. A büntetés kiszabása körében a cselekmények konkrét tárgyi súlya indokolta I. II.r. esetében a kiszabott büntetések jelentős enyhítését. Az ítélet azoknál a vádlottaknál, ahol a bűnösség tekintetében eltérő határozat született (III., XI,. XII., XVIII., XXV., XXXII. r.) nem jogerős.

Az ügyről

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2015 júliusában Sz. L. I. r. vádlottat 6 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 15. rb. hivatali visszaélés bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. S. M. II. r. vádlottat 5. rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, 3 rb. közokirat-hamisítás bűntette és 15. rb. hivatali visszaélés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Dr. G.P. III. r. vádlottat 3.rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és 1. rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. További 18 vádlottat közokirat-hamisítás vagy hivatali vesztegetés bűntette miatt 1 – 2 év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék – és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év, illetve 3 év próbaidőre felfüggesztette. Egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített. 7 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, 3 vádlottat felmentett, míg 1 vádlottal szemben – aki az eljárás során elhalálozott – megszüntette az eljárást a bíróság. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III., IV., V., XIII. és XXIX. r. vádlott terhére súlyosításért fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint az I.- VIII. r. vádlottak a bűncselekmények elkövetésének idején az OMMF Észak-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgoztak. A II.r. vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi vádlott olyan cégek képviselője, melyeket érintett, vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés. A bíróság 48 vádpontot vizsgált meg eljárása során, melyből 24 vádpont az I. r., 20 a II. r., és 4  a III.r. vádlott szerepét taglalja. A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz. Kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket – közvetve vagy közvetlenül – a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt, és megpróbálták rábírni arra, hogy elnézőbbek legyenek a szabálytalanságokkal szemben A munkaügyi felügyelők közül többen teljesítették a kérést, akadtak azonban olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták. Arra is volt példa, hogy az egyik vádlott előre szólt a cég képviselőjének, hogy bejelentés érkezett ellenük, így számíthatnak ellenőrzésre. Máskor pedig még a bejelentő adatait is közölték. Az érintett cégek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Többféle hasznot is húztak a kapcsolatból. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást. A bíróság több tényállás esetében megállapította, hogy az I-II. r. vádlottak több alkalommal jogtalan előnyhöz jutottak.