NGM-államtitkár: rugalmasabb munkaerőpiacra van szükség

Gazdaság

A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, ezen belül a közfoglalkoztatás átalakítását, a munkavállalók mobilitásának és a munkaerőpiac egyensúlyának javítását nevezte a legnagyobb kihívásnak Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerdán Debrecenben.

A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a Nyitok hálózat a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztéséért című projekt nyitó konferenciáján hangsúlyozta, hogy ugyan szakképzett fizikai dolgozókból van a legnagyobb hiány a hazai munkaerőpiacon, de nincs elég szakképzetlen fizikai dolgozó sem.

Hozzátette, hogy a foglalkoztatottság 67-68 százalékos, a 4,1 százalékos munkanélküliség pedig azt jelenti, “közel vagyunk a célhoz”: aki dolgozni akar, az tud is.

Cseresnyés Péter szerint az eddigi kínálatvezérelt szakképzés helyett a keresletvezérelt szakképzést kell bevezetni, ami azt jelenti, hogy szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani a munkaerőpiac vállalkozói oldalával.

A konferencián bejelentette: kedden benyújtották a parlamentnek a szakképzési- és felnőttképzési törvény módosítását, amely szavai szerint a rugalmasabb képzések irányába mutat. Várhatóan decemberben fogadhatják el a törvényt, amely lehetőséget biztosít majd az úgynevezett rész-szakképzésre, vagyis adott esetben nem kell egy egész OKF-s szakmát megtanulni, csupán egy-egy modult, amire éppen szüksége van a gazdasági szereplőknek. Később több ilyen modulból felépíthető a teljes szakma – ismertette az államtitkár.

Példaként említette: ha egy vállalkozásnak ívhegesztőre van szüksége, erre néhány hónap alatt ki lehet képezni a munkavállalót, nem kell végigtanulnia három évig az összes hegesztési formát, amit persze később elsajátíthat.

Cseresnyés Péter kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy a szakképzésnek ismét olyan tekintélye legyen, mint volt az 1970-es, 1980-as években. Ennek érdekében a kihívások között említette a gazdasági igények kielégítését, a duális képzés erősítését és a szakképzési rendszer színvonalának erősítését.

A most induló és az egész ország területén elérhető Nyitok hálózat a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztéséért projekt lehetőséget teremt arra, hogy azok, akik jelenleg a munkaerőpiaci tartalékot jelentik, minden lehetőséget megkapjanak, hogy előre tudjanak lépni – magyarázta az államtitkár.

Cseresnyés Péter megítélése szerint ma Magyarországon 500-700 ezer olyan ember van, aki elhelyezhető lenne a munkaerőpiacon.

Balázs Ákos, a projektet szervező Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke, a projekt menedzsere elmondta: a Nyitok hálózat megyénként 2-3 nyitott tanulási központot működtet, regionális irodája van Debrecen mellett Balatonfüreden és Kecskeméten.

A Nyitok technológia azt jelenti, hogy rövid, 20 órás képzéseket szerveznek, amelyeken azonnal használható, versenyképes tudást szereznek a tanulók. Irodáik tanulási partnerségi kapcsolatokat alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal, szakképző szervezetekkel, iskolákkal, kamarákkal, vállalkozásokkal – ismertette megemlítve, hogy képzéseikre 16 és 65 év közöttiek jelentkezhetnek.

Papp László, Debrecen polgármestere a nyitó konferencián azt mondta, hogy a városban van megfelelően képzett munkaerő. Folyamatos biztosításuk érdekében az önkormányzat szorosan együttműködik a helyi tankerülettel, a szakképzési centrummal, az iparkamarával és a Debreceni Egyetemmel. Megjegyezte, hogy a város az Új Főnix terv keretében 10 milliárd forintot biztosít a település oktatási intézményeinek fejlesztésére.