Az egyetemi tudásbázison alapuló termékek és szolgáltatások fejlesztését támogató központot alakítanak ki a Debreceni Egyetemen.
– A magyar kutatás-fejlesztés és az erre épülő innováció alapjai a felsőoktatási intézmények, főleg az olyan kutatásintenzív egyetemek, mint például a Debreceni Egyetem. Ezekben olyan jelentős tudományos műhelyek működnek, amelyek ötleteiből piacképes termék fejleszthető – hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki a Startup Campus programsorozat keretében látogatott szerdán a Debreceni Egyetemre.
Az elnök kiemelte: fontos, hogy a diákok vállalkozói szemléletűek legyenek, ne csak várjanak az állásra, hanem ők maguk akarjanak maradandót létrehozni.
– Ez a Startup Campus rendezvény is egy lehetőség, hogy felkeltsük a hallgatók figyelmét, s akik kedvet éreznek magukban, azok bemutathatják ötleteiket. Összesen 6 milliárd forint áll rendelkezésünkre, hogy olyan inkubátorházakat hozzunk létre, ahol a fiatal vállalkozók pályájuk elején helyet, gazdasági és jogi segítséget kaphatnak. Ennek a programnak az a célja, hogy Magyarországon felépítsük ezt a hálózatot – jelentette ki Pálinkás József.
A Debreceni Egyetem kapcsán az elnök rámutatott: az intézmény fókuszterületeként kijelölt egészségipar –, mely a gyógyítástól az élelmiszergyártáson keresztül a gyógyszerfejlesztésig megannyi területet magában foglal –a kutatás-fejlesztés és az innováció kifogyhatatlan tárháza.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a rendezvény megnyitóján mondott beszédében leszögezte: az a cél, hogy a megfelelő emberek kredibilis módon találjanak ki új dolgokat, amely az ipar számára is hasznosítható. A rektor hozzátette, hogy az egyetem körül kialakított vállalati együttműködési rendszerekben is igen nagy szerep juthat a startup és spinoff vállalatoknak.
A Debreceni Egyetem célja, hogy egy olyan együttműködési rendszert építsen ki, amelyben benne van az önkormányzat mint szakpolitikai irányító, az egyetem mint tudásközpont és a vállalatok, akik az innováció piaci oldalát jelentik – fogalmazta meg Gémesi Zsolt, a Debreceni Egyetem Innovációs Ökoszisztéma Központ igazgatója, akit a neves London Imperial College-ból igazolt a debreceni intézmény, hogy új lendületet adjon az egyetem innovációs törekvéseinek.
– Az ötlethalmaz az egyetemen keresztül érkezik az inkubátorba, itt jobb esetben sikeres vállalkozás lesz belőlük, s kielégítik a piaci igényeket. Feladatunk, hogy megteremtsük a megfelelő dialógust a szakpolitika, a tudomány és a vállalatok között – magyarázta Gémesi Zsolt.
Az igazgató kifejtette: iparáganként változik, hogy mennyi idő alatt kerül piacra egy ötlet, míg a technológiai szektorban hónapok alatt létrehozható egy új termék vagy szolgáltatás, addig a gyógyszergyártásban évekbe kerül egy-egy új formula kifejlesztése. Átlagosan másfél év kell egy induló vállalkozásnak ahhoz, hogy az ötlettől a piacra juthasson.
– A legfontosabb cél, hogy egy olyan oktatási háló, burok vegye körül ezt az ökoszisztémát, ami folyamatosan képes a startupok felmerülő problémáira megfelelő választ adni rövid kurzusok, masterclassok vagy coach segítségével. Ezt a hálózatot kell megteremteni, de ennek szerencsére már megvan a megfelelő bázisa az elmúlt években kialakított kapcsolatok révén. Az a célunk, hogy ebben az ökoszisztémában összefogjuk azokat a területeket, amelyekben a Debreceni Egyetem különösen erős: gyógyítás, agrárium, funkcionális élelmiszerek, gyógyszeripar. Ezeknek a műhelyeknek az ötvözésével, a már meglévő szellemi termékek feltárásával és piacra vitelével kezdjük ezt az együttműködést – mondta el Gémesi Zsolt.
A szerdai rendezvényen nyolc – köztük öt a Debreceni Egyetemhez kötődő – startup mutatta be ötletét. A versenyt végül az RF Anatomy, a debreceni orvostanhallgatók által tervezett közösségi anatómiai atlasz nyerte.
unideb.hu
